A RONDO nevű játékot a spanyol Laureano Ruiz találta fel, pontosabban ő alkalmazta rendszeresen, mint edzésgyakorlat. Az 1937-ben született spanyol labdarúgó edző 28 éves korában fejezte be aktív labdarúgó pályafutását, hogy az edzői szakmát gyakorlati és elméleti úton megtanulja.    

1972-ben érkezett számára az igazi áttörés! Fordulópont a saját, de a labdarúgó világ életében is. Ruiz a Barcelona kötelékébe került, és nem sokkal később Ő vezette a La Masia képzési központot. A Laureano Ruiz névre keresztelt gyakorlat, azaz maga a rondo, egy 3v1 elleni labdabirtokló játék egy négyzeten belül. A négyzet oldalhosszúságát Ruiz a játékosok szintjéhez mérte, így nincs konkrét leírás ezen gyakorlathoz. Ez volt az első gyakorlat, majd ennek variációi jelentek meg a továbbiakban, ma pedig már rondo gyakorlatok egész tárháza áll rendelkezésre a világon.

1974-ben a világbajnokság idején már Johan Cruyff is az FC Barcelona kötelékében játszott, így rengeteget tudott tanulni.

Cruyff játékosként Barcelonába való érkezése előtt számtalanszor említették, hogy a tehetség elég, hogy valaki futballista legyen, Cruyff megmutatta nekik, hogy önmagában ez nem igaz. Ezt a mentalitást, a fegyelmet és a kemény munkát akarta átadni játékosainak. Azzal, hogy beszállt a Rondo gyakorlatba, megmutatta, hogy milyen magas szinten lehet ezt játszani.

Jordi Roura azt mondta Róla, hogy a labda rendkívüli ütemben és folyamatosan mozgott, amikor Cruyff beszállt rondozni. Általában ő volt a rondo legjobbja, mágikus érintése volt a hollandnak. Úgy emlékszik vissza José Ramón Alexando, aki 13 évig volt az FC Barcelona futballistája, hogy “a rondo nem csupán egy módja volt annak, hogy jól érezzék magukat a játékosok edzés előtt. A Rondo szerves része volt Cruyff filozófiájának, megjelent benne a technika, taktika és a sebesség is”.

A Michels és Cruyff által Barcelonában meghonosított holland-katalán stílus, ami Cruyff távozása után is megmaradt. Van Gaal továbbfejlesztette, mert pontosan tudta, hogy a Camp Nou közönsége számára a labda mozgatása (futtatása) és a pozíciós játék az, amire szükség van.

A rondot, mint eszközt önmagában rengeteget alkalmazta ő is, különböző válfajait használta, úgymint az 5v3 elleni labdatartást kis téglalap alakú területen, középen egy forgató játékossal. Forgató játékosnak mindig olyan játékost választott ki, aki rendkívül magas volt a játékintelligenciája. A középső játékosnak tudnia kellett, mikor engedje el a labdát, mikor és hogyan avatkozzon közbe és találja meg a területet a három labdaszerző játékos között. Később Van Gaal elárulta, hogy – hasonlóan Laureano Ruizhoz – ő is a rondot használta arra, hogy felmérje a játékosok alkalmasságát ehhez a játékstílushoz. A holland azonban ezt az 5v3-at választotta ki eszköznek. A későbbi időben, amikor Louis Van Gaal a holland válogatott szövetségi kapitánya lett, több edzőtáborban is ezt a játékot játszatta a csapattal hosszú-hosszú perceken keresztül. Itt tudta ugyanis leszűrni, hogy ki alkalmas a holland pozíciós játékra.

Majd később jött az elhíresült Rondo mániás Guardiola!

Az egyik filozófiai tézise: “Ahogyan edzel, úgy fogsz játszani.”

Ez a rondora is kiemelten igaz volt. Visszatértek edzésekre a pozíciós játékok, a rondo különböző formái. Ezekre az edzésekre a játékosok imádtak járni, hiszen csak a futballról szólt a képzés. Ez volt az egyik eszköze annak, hogy a Santpedorban született játékos és edző zseni meghódította a világot és megreformálta a világ labdarúgását. A rondo, mint eszköz pedig beigazolódott, hogy tökéletesen alkalmas a játékosok játékintelligenciájának fejlesztésére.   

Guardiola rondoja a 4v4+3-as téglalapban történő labdabirtoklás volt, ami két darab 4 fős csapatot jelentett, akik egymás ellenében tartották a labdát, továbbá a területben volt még három megkülönböztetett játékos, akik úgynevezett joker játékosok voltak, tehát Ők hárman mindig a labdabirtokló csapat munkáját segítették. Így gyakorlatilag folyamatosan 7 játékos tartotta a labdát 4 labdaszerző játékos ellenében.

Guardiola azt az egyszerű, de a játék tartalmát tekintve hatalmas változtatást hozta a rondo gyakorlásba, hogy tilos volt trükközni benne. Nem lehet sarokkal továbbítani a labdát vagy a támaszkodó láb mögött továbbítani azt. Ez pedig kiemelten fontos annak az oktatására, hogy a játékosok olyan pozícióban fogadják a labdákat, hogy első vagy maximum második érintésre továbbítani tudják azt. Ez biztosítja a jó fogadópozíciót, továbbá a csapat számára pedig a gyors játékot. Aki erre kis területen alkalmas, az természetesen a nagypályás mérkőzésjáték során is alkalmas lesz arra, hogy ezeket a technikai elemeket megfelelően végrehajtsa a tét és a teljesítménykényszer nyomása mellett is.

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapott a nemzetközi top klubok képzésében a lapos, rövid passzos játék és ezzel a rondo is. Sokan persze azt gondolják, hogy felelőtlen időtöltés csupán ez a játék, de határozott meggyőződésem, hogy ezek az emberek nem ismerik az eszmei hátterét ennek a játéknak, ami gyakorlatilag megváltoztatta a labdarúgás világát és megszerettette azt emberek millióival.

-és, hogy szerintem mi a képzési Rondo?

A belső tartalom győzelme a forma felett!

A labdarúgók viselkedése és egymástól való különbözősége egyértelműen letükröződik a mutatott játékon, amit a szurkolók és a szakemberek is egyaránt látnak. Ugyanígy minden edző, csapat vagy szakember stílusa is leképződik az edzéseken, a mérkőzéseken és a szakmai gondolatain.

A futball az internet terjedésével egyre globálisabb, de az apróbb részletek az egyes népek vagy csapatok kultúrájának közös leképződése. Ez maga a játék-kép. A csapatok különböznek, a játékosok szintén nem egyformák, pedig mégis mindnyájan ugyanazt a játékot, a labdarúgást játsszák. A szabályrendszer, a külsőségek, az előre meghatározott és korlátolt regulák közösen adják meg a labdarúgás formai részét.

A formát azonban szinte megszámlálhatatlanul véges számú tartalmi elemmel lehet megtölteni. A forma a külsőség, ami benne van az a tartalom. Nagy vonalakban lehetnek hasonlóak, azonban minél jobban a dolgok mélyére ásunk és a részleteket keressük, annál jobban látszódik a stílus, avagy a módbeli különbség.

A Legéndi Labdarúgó Egyeselütet erre az alapra szeretnénk felépíteni, amely komlexen kezeli a játékosai képzését, de azt megannyi részletekre bontva..