Azok akik régóta követik a munkánkat mindig kicsit felemás érzéssel közelítenek hozzánk, hogy MIÉRT mindig Barcelona? Talán eddig ezzel a részével nem foglalkoztunk elég részletesen és így sokan nem is értik hogyan kerül a képbe mindig a La Massia és a Barcelona képzési rendszere. Ez nem egy egyszerű fanatizmus egy idegen országbeli csapat iránt. Mi nem szurkolói szemmel tekintünk a Barcelonára. Ez az oktatási rendszer, játékrendszer áll a legközelebb a Magyar labdarúgáshoz. És jön a kérdés hogy került oda? Magyar edzők és játékosok vitték ki ezt a fajta labdabirtoklásos, rövidpasszos játékot Barcelonába (ugyanúgy mint a világ többi részére is mi szállítottuk a labdarúgás alapjait). Majd az utánuk következő szakemberek felismerték a zsenialitását ennek a rendszernek és továbbfejlesztették, sőt beépítették az iskolájukba is. Erről többet a RONDO-filozófiában lehet olvasni. Tehát ami Barcelonában a mai napig zajlik az magyar alapokra épül. Ugyanúgy mint a világ más részein is letették a névjegyüket az elődeink. A magyar labdarúgás kiváló sportolók mellett olyan edzőkkel is dicsekedhetett, akiket a világ minden táján elismertek. Idézzünk fel pár kivételes edzőt, akik híressé tették hazánkat a nagyvilágban.
Itthon talán nem annyira ismert, de Hertzka Lipótot is jegyzi a világ foci iránt rajongó közönsége. Játékosként viszonylag kevés időt töltött a pályán, de edzőként igazi, nemzetközileg elismert sztár lett. Megjárta a Sevillát, a Real Sociedadot és a Bilbaót, majd ezek után maga Santiago Bernabéu vitte a Real Madridhoz. Neki köszönheti a Real az első bajnoki címét is 1932-ben. Később a Benfica és a Portó edzője is volt.
A magyar labdarúgó-edzők az 1920-as évek elejétől kezdtek el egyre nagyobb számban munkát vállalni Olaszországban, amikor hazánkban hivatalosan még amatőrizmus volt, a taljánoknál viszont rendre civil munkát – és nagyobb fizetést – kaptak az edzősködés mellett. Ging József, a Törekvés egykori válogatott játékosa lehetett az első ismert magyar légiós Olaszországban, aki 1920-ban az Udineséhez szerződött játékosként, visszavonulása után pedig évtizedekig edzőként dolgozott az országban. Ugyan az időszak legjobb magyar csapatai, a Ferencváros és az MTK játékosai nem vágyódtak külföldre, a kisebb csapatok labdarúgói közül sokan Olaszországban kötöttek ki, Ging mellett Hajós Árpád, Hirzer Ferenc, Viola József és Weisz Árpád is az első „fecskék” közé tartozott. Az olaszok elismerték a magyarok szakértelmét, felnéztek rájuk, és az első érkezők sikerei láttán tárt karokkal fogadták a hazánkból érkező segítséget.
Az olasz bajnokság 1925-1926-os kiírásában az északi liga 30 légiósa közül 25 magyar labdarúgó volt.
Guttmann Béla a világ labdarúgásának egyik korszakos zsenije, jó értelemben vett fenegyerek, aki korabeli források szerint talpig úriember volt, de akadtak esetek, amikor kikelt magából. Erről Puskás Ferenc és az egykoron Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyert Benfica akkori vezetői is tudnának mesélni… Már labdarúgóként is sikeres volt, négyszer húzhatta magára a magyar címeres mezt, de igazán edzőként teljesedett ki az 1899. január 27-én, született Guttmann. Élete folyamán 12 országban, 25 csapatban fordult meg edzőként, Európában és Dél-Amerikában egyaránt. Legnagyobb hatású munkája az 50’ években Brazíliához köthető, ahol a Sao Paolo vezetőedzője lett. Ennek is köszönhető, hogy az itt betanított 4-2-4 taktikájával 1958-ban világbajnok lett Brazília
Legnagyobb sikereit Portugáliában, a Benfica csapatával érte el, amellyel 1961-ben, majd egy évvel később a Bajnokok Ligája elődjének számító BEK-trófeát emelhette a magasba. Ez utóbbi győzelme több szempontból is érdekes. A Benfica ellenfele a döntőben az a Real Madrid volt, amely soraiban tudhatta Puskás Ferencet, aki előzőleg játékosa is volt Guttmannak. Az edzőlegenda 1947/48-ban a Kispesti AC kispadján ült, amelyben Puskás is játszott. Azonnal meglátta benne a tehetséget, de azt is tudta, hogy csiszolatlan gyémánt van a kezei között, akire oda kell figyelni. „Eltökélt szándékom, hogy rendesen viselkedő játékost faragjak belőle. (…) Nem vette észre, hogy az egész mérkőzés alatt egyetlen partot sem dobott és eszébe sem jutott szögletet rúgni? Megnevelem az ő érdekében, mert csak így lehet belőle igazán nagy játékos. Szerencsére jó az alaptermészete, szívesen hajlik a jóra”- nyilatkozta 1948-ban a Képes Sportnak. Hogy zseniális játékos lett az ifjú Puskásból, mára már mindenki tudja. Ehhez mennyi köze volt Guttmannak, erre nehéz pontos választ kapni. Viszont az akkor már 49 éves edző a bizonyos szempontból öntörvényű játékosának köszönheti, hogy nekiindult a világnak. A Kispest egy győri mérkőzésén Guttmann elégedetlen volt egyik játékosa, Pátyi Mihály teljesítményével, akit le akart zavarni a pályáról. Puskás viszont közbe lépett és odaszólt csapattársának: „Nem mész sehova”. Az edző olyan dühbe gurult, hogy felállt a kispadról, felült a lelátóra, később otthagyta a csapatot. Utána egy rövid ideig a magyar válogatott pályaedzője volt, ahol újfent találkozhatott Puskással, majd megindult és külföldön próbált szerencsét.
Guttmann Béla, Kocsis Sándor és Puskás Ferenc
Így juthattunk el az 1962-es amszterdami BEK-döntőig, ahol a magyar labdarúgás két legendás alakja, Guttmann és Puskás újra találkozhatott, immáron ellenfélként. Mindketten megmutatták nagyságukat azon a napon.A finálé szünetében a Real Madrid 3-2-re vezetett, a spanyolok mindhárom gólját Puskás szerezte. Olyan futballhatalmasságok játszottak abban a csapatban, mint Alfredo di Stefano vagy Francisco Gento, a magyar mégis igazi vezére volt a királyiaknak.Guttmann viszont nem esett kétségbe az eredménytől, a szünetben alaposan feltüzelte az övéit.„Az ellenfél gyakorlatilag már halott, simán rúgtok egy ötöst” – bátorította a portugál csapat tagjait, ahol ugyancsak a kor legnagyobbjai közül szerepeltek páran, elég Eusébiót – aki a magyarnál lett nagy futballista – vagy Colunát említeni.A magyar edző nem tévedett, a lisszaboni klub megfordította a mérkőzést, végül 5-3-ra nyert. A diadalon felbuzdulva fizetésemelést és extra prémiumot kért a piros-fehérek vezetőitől, amit megtagadtak neki.
Guttmann Béla középen, a BEK-döntőt megfordító két játékosával, Eusébióval és Colunával.
Innentől datálódik Guttmann Béla átka, amelyet a Benfica a mai napig nyög. A magyar edzőről az a hír járta, hogy mindig talpig úriember volt, mielőtt edzőnek állt volna, tánc- és illemtanárként kereste kenyerét, de azon a napon az elnöki irodában annyira megharagudott, hogy átokkal sújtotta a klubot, miszerint az elkövetkezendő száz évben egyszer sem nyernek európai kupát. A szobából kilépve összepakolt és Uruguayig meg sem állt, ahol a Penarol mestere lett. A Benfica már a következő évben megtapasztalhatta Guttmann szavainak súlyát. Sorozatban harmadszor jutott el a BEK-döntig – előzőleg a Barcelonát és a Realt sikerült megverni -, 1963-ban viszont a Milan örülhetett a Wembleyben, 2-1-es győzelmével. Azóta még hétszer jutott el európai kupadöntőig a csapat, mindannyiszor elbukta. Még mindig tartja magát a Guttmann-átok. Ettől függetlenül a legnagyobb portugál klub stadionjában 2014-ben szobrot állítottak legsikeresebb edzőjük emlékére.
Sebes Gusztáv neve már ismerősebb lehet, ugyanis az Aranycsapat szövetségi kapitányáról van szó. Fiatal korában maga is játszott a pályán, főleg az MTK kötelékében, majd rövid légiós pályafutása után az edzői padra vezetett az útja. Lényegében neki köszönhető az Aranycsapat sikere, a 4-2-4 taktika tökéletesítése,a totális futball taktikájának megalkotása. Az Aranycsapat után itthon folytatott karrierjét, de az Európai Labdarugó Szövetség alapító tagja és 1954-60 között alelnöke is volt. A nemzetközi és a hazai szakma egyaránt a legnagyobb edzők közé sorolja.
Kubala László
A népszerűsége 1952. február 10-én szökött az egekbe, mert felállított egy mindmáig megdöntethetetlen rekordot: úgy verték meg 9:0-ra a Sporting Gijónt, hogy hétszer talált be. A Marca minden évben kiadja a spanyol bajnokságról szóló könyvét, és erre a meccsre minden évben kitérnek. Lionel Messi később Kubala sok rekordját átadta a múltnak, de ezzel ő sem boldogult. 1952-ben meg is nyerték a spanyol bajnokságot és a kupát is. A Real fanyalogva nézte, hogy lemaradt arról a játékosról, aki az ötvenes évek elején a legnagyobb hatással volt a spanyol futballra. És aki miatt 100 ezres stadiont kellett felhúzni, mert annyian látni akarták, hogyan ér a labdához, hogyan cselez, és hogyan lövi a gólokat.
1954-ben mutatták be róla azt a filmet (Los ases buscan la paz), amiben felelevenítették addigi élettörténetét, a szökését a Vörös Hadsereg elől épp a hadsereg egyenruhájában. A főszerepét ő játszhatta el, a sármja ugyanis jól mutatott a filmvásznon is, sorozatokban is kapott szerepeket.
Kubala játszott a spanyol válogatottban is, de az 1962-es világbajnokságon nem léphetett pályára, mert megsérült. (Puskás Ferencre viszont számíthattak a spanyolok.) Az 1962-es BEK-döntőben már Kocsis Sándorral és Czibor Zoltánnal együtt játszott a Barcelona színeiben, de a Benfica ellen kikaptak 3:2-re. (A Benfica edzője Guttmann Béla volt.)
Kocsis, Kubala, Cibor
A négyszeres bajnok, ötszörös kupagyőztes Kubala úgy lett a klub legendája, és áll a szobra a Barcelona stadionja előtt, hogy sem nagy tornát, sem BEK-et nem nyert. 1999-ben a szurkolók az évszázad legjobb Barca-játékosának választották, miközben Johann Cruyff is megfordult a csapatban, hogy más nagy sztárt ne is említsünk. A spanyol játékosok rangsorában a második lett Alfredo Di Stéfano mögött.
Edzőként is remekül teljesített, a Barcelona mellett a spanyol válogatottat is vezette, 68 meccsen ült a kispadon, ott volt az 1978-as argentínai világbajnokságon és az 1980-as olaszországi Európa-bajnokságon is. Az 1992-es barcelonai olimpián a szakmai stáb tagja volt, és itt, 65 évesen nyerte meg első nemzetközi döntőjét: és a lengyelek ellen 3–2-re nyertek. Elszegődött még Paraguayba, de már nem koronázta siker a munkásságát.
2002 májusában, 74 évesen halt meg Barcelonában, ott is temették el. Itthon a Vasas akadémiája viseli a nevét.