PREAMBULUM

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992.szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított Európai Sport Charta és Sport Etikai Kódex alapelvként jelöli meg, hogy a Fair Play által képviselt etikai elvek nem önkéntes választáson alapulnak, hanem szerves részei minden sporttevékenységnek, sportpolitikának és sportirányításnak. A sporttársak, a szülők, az edzők, a nevelők, a tanárok, a versenybírók, a sportszakemberek, sportvezetők, hivatalnokok, újságírók, orvosok, valamint a nézők felelősséggel tartoznak a ma gyermekeinek, ifjúinak a sportpályákon – és azon túl is – magatartásukkal a holnap sporttársadalmi moráljának kialakításában, ill. az élet más területére vetített össztársadalmi morál fejlődésében.

FAIR PLAY

1.) Tiszteletben kell tartani a játékszabályokat, valamint a különböző bajnokságok, tornák szabályzatát.

2.) Minden erőfeszítést meg kell tenni az ellenféllel, a játékvezetőkkel és a mérkőzésen résztvevő minden más személlyel (nézőkkel csapatvezetőkkel, a médiák képviselőivel) szembeni sportszerű magatartás megtartása érdekében.

3.) A mérkőzés minden szereplőjét ösztönözni kell, hogy a viselkedési szabályok szerinti magatartást tanúsítson a mérkőzések előtt, alatt és utána, bármi legyen is a mérkőzés eredménye és a játékvezető döntése.

Az etikai normák alapja: NEVELÉSI FILOZÓFIA

A sport etikai szempontból nem más, mint a társadalom és a kultúra gazdagításának, valamint egyének, csoportok, nemzetek közötti megértésnek, együttműködésnek egyik eszköze és felülete. A sport mindenkinek lehetőséget nyújt képességei felismerésére, kifejezésére és fejlesztésére, az önismeret javítására, ezáltal a társadalomba való minél sikeresebb integráció biztosítására. Mindemellett örömet szerez művelőinek, hozzájárul a fizikai, valamint pszichikai-mentális egészség megőrzéséhez. Kitűnő nevelési eszköz az ifjúság körében, elősegíti az egyéni jólétet, a társadalmi együttélést, továbbá az egyén és a társadalom harmóniájából fakadó érvényesülést.

Az etika nem korlátozódik az írott szabályok betartására. A labdarúgás esetében a sportágban résztvevők egymással szemben tanúsított helyes magatartását és az ebből következő alkalmazkodási szellemet foglalja magába. E magatartás és nézet megteremtése azonban egy megfelelő alapokra helyezett, lehetőleg minden téren helytálló, széles körű gondolkodásmódot igényel.

Utánpótlás nevelési filozófiánk célja, hogy egyesületünk tagjai olyan egyéniségekké váljanak, akik képesek a sport által kialakított „etikai példakép” szellemének egyes tulajdonságait elsajátítani, ezeket a mindennapi élet egyes területén alkalmazni, hirdetni és továbbadni.

A mérkőzések minősége, a résztvevők és nézők öröme és szórakozása elsősorban a játékosok teljesítményétől és magatartásától függ. 

1.) A képességek fejlesztése, maximális erőfeszítés a győzelem érdekében Minden játék célja a győzelem. Aki nem a győzelemért harcol, becsapja csapatát, annak szurkolóit, az ellenfelet, a nézőket és rossz fényben tünteti fel önmagát. A játékos tegyen meg minden tőle telhető erőfeszítést a játék minél magasabb szintű elsajátítására. 

2.) A csapatvezetők tiszteletben tartása A játékos kövesse az edző és a csapatvezetők utasításait, feltéve, hogy ezek nem mondanak ellent ezen etikai normák szellemével. 

3.) Az ellenfél tiszteletben tartása Az ellenfél éppúgy szereti a futballt, mint mi magunk, és ő is győzni akar. A mérkőzés küzdelem, de nem háború. A játékos - tekintet nélkül a mérkőzés eredményére - mindenkor tanúsítson megbecsülést az ellenfél iránt. 

4.) Az ellenfél testi épségének megóvása A játékos ne veszélyeztesse az ellenfél testi épségét, kerülje az erőszakot és durvaságot, segítsen a sérült ellenfélnek. Kerülje az ellenfél hátrányára elkövetett csalás különböző formáit, pl. szabálytalanság vagy sérülés tettetését az ellenfél megbüntetésének kiprovokálására. 

5.) Tisztelet a játékvezetővel és segítőivel szemben; a szabályok betartása A labdarúgás olyan játék, amelynek a szabályai egyszerűek, mindenki által megtanulhatók, érdemes ezekkel pontosan tisztában lenni. A játékvezető a szabályok legfőbb őre, akinek ítéleteit tisztelettel kell fogadni, ami egyúttal a játékosok és a csapat mentális erejének is fokmérője. 

6.) A szurkolók megbecsülése A játékos tegyen meg mindent annak érdekében, hogy magatartása és teljesítménye a közönség számára vonzó legyen. Tartsa tiszteletben az ellenfél szurkolóit is. A bekiabálásokat nem kell mindig „meghallani”, még kevésbé reagálni rájuk. A játékos mindenkor tartózkodjon a nézők hergelésétől. 

7.) Sportszerű és példamutató magatartás a játéktéren kívül is Az öltözői magatartás nem az indulatok – főleg nem a negatív indulatok – szabadjára engedése, sokkal inkább a felhevült játékostársak megnyugtatása. 

8.) Az „anti-futball”, az időhúzás minden formájának kerülése A pozitív játék akkor is követelmény, ha a csapat már elérte a kívánt eredményt. 

9.) Ellenállás sportszerűtlen kísértéseknek A dopping, a korrupció, a mérkőzés eredményében való megállapodás - ideértve a fogadási csalásokat is -, akkor is etikai vétség, ha nem kerül nyilvánosságra. Az ellenfél fizikai megfélemlítése, vagy egyes játékosok „taktikai eszközként” harcképtelenné tétele nem lehet része a taktikának. 

10.) Az írott vagy elektronikus sajtónak nyilatkozva a pozitív elemek kiemelése, mások – játékostársak, vezetők vagy az ellenfél bírálatának kerülése E nyilatkozatok gyakran nagyobb nyilvánosságot kapnak, mint maga a mérkőzés; érdemes néhány pillanatig (többre általában nincs idő) meggondolni a következményeket. 

11.) A labdarúgó, mint példakép A játékos tegyen meg mindent annak érdekében, hogy teljesítménye és magatartása járuljon hozzá a labdarúgás társadalomban elfoglalt helyének elismeréséhez és népszerűségének növeléséhez.

 ETIKAI NORMÁK A LABDARÚGÓ MÉRKŐZÉSEK NÉZŐI SZÁMÁRA

 Ma már általánosan elfogadott igazság, hogy a mérkőzések nézői maguk is szereplői a játéknak. Magatartásukkal hozzájárulnak a mérkőzés jó vagy rossz légköréhez, rendjéhez és – ezeken keresztül – színvonalához is. 

1.) A mérkőzések hozzásegítése ahhoz, hogy ezek – az eredménytől függetlenül is – mindenki számára szórakoztató sportesemények legyenek A mérkőzések hangulata nemcsak a játék színvonalától vagy az eredménytől, hanem a nézőtér légkörétől is függ. Igyekezzünk ezt a légkört mindannyiunk számára kellemessé, oldottá tenni. 

2.) A kedvenc csapat sikerének sportszerű támogatása A néző, szurkoló sokat tehet csapatának sikeréért. A sportszerű bíztatás, éneklés stb. pozitív hatással van a teljesítményre. Ez a pozitív hatás segíthet az átmeneti visszaesések áthidalásában is. 

3.) Felelősség a csapatért Érdemes szem előtt tartani, hogy minden egyesület felelős szurkolóinak viselkedéséért, tekintet nélkül a mérkőzés színhelyére (hazai vagy vendég). Kár lenne, ha a kedvenc csapat éppen híveinek magatartása miatt szenvedne büntetést. 

4.) Felelősség a játékosokért Annak a játékosnak van a legtöbb segítségre szüksége, akinek aznap a szokottnál rosszabbul megy a játék. Szidalmazás helyett a türelem és a bíztatás hozzásegítheti, hogy elmozduljon a mélypontról. 

5.) A játékszabályok ismerete Azok a nézők, akik a szabályokat ismerik, jobban tudják értékelni a mérkőzést, elbírálni csapatuk és az ellenfél teljesítményét, és jobban megértik a játékvezetői ítéleteket. 

6.) Az ellenfél tiszteletben tartása Ellenfél nélkül nincs mérkőzés. Alapelv, hogy az ellenfél nem „ellenség”. A hozzáértő néző az ellenfél jó teljesítményét is megtapsolja. 

7.) Minden játékos, sportvezető, játékvezető és néző emberi jogainak elismerése, nemzetiségüktől, etnikai és vallási hovatartozásuktól függetlenül E tekintetben a „zéró tolerancia” ma már általánosan elfogadott etikai elv. 

8.) A játékvezető és segítői iránti tisztelet, az ítéletek elfogadása Játékvezető nélkül épp úgy nincs mérkőzés, mint ellenfél nélkül. Ne feledjük: a játékvezetők működése, objektivitása és ítéleteinek helyessége szigorú kritériumok szerinti ellenőrzés alatt áll. 

9.)Méltó magatartás a nemzeti himnuszok elhangzásakor A külföldi vendég himnusza épp oly nemzeti ereklye, mint a sajátunk. Legyünk tekintettel a vendégek érzelmeire. 

10.) A sporttelep rendjének, épségének és tisztaságának megőrzése A nézők sokat tehetnek azért, hogy a stadionok kellemes színhelyei legyenek a mérkőzésnek, és a következő alkalmakkor is érdemes legyen e sporttelepeket felkeresni.